|
![]() |
| Gyártmány | PIC mikrovezérlővel megvalósított eszközök |
|---|
| AEG AIWA AKAI ALIEN AUDIOSONIC BEKO BLAUPUNKT BOMANN BUSH CLATRONIC COLUMBIA DAEWOO DAYTEK DELTON DIMARSON DUAL ELEKTA ELTAX EUROSKY EVELUX FINLUX FUNAI GABA GRUNDIG HITACHI HYUNDAI ITT-NOKIA JVC KENDO KEYMAT LAZER LG-GOLDSTAR LIFETEC LOEWE NORDMENDE ORION DVD ORION(HUN) ORION(JAP) PACE PANASONIC PHILIPS PROVISION ROADSTAR SABA SAMSUNG SANYO SCHNEIDER SEG SHARP SIEMENS SONY STRONG TECHWOOD TELEFUNKEN THOMSON TOSHIBA VESTEL VIDEOTON WATSON YAMADA |
Itt szeretnék bemutatni az előző menüpontok folytatásaként egy µPD6122G-001 IC szimulátor távirányítót. A távirányító képes minden címet és parancsot előállítani. Működhet egylövéses és folyamatos módban. Ezen felül azokat a parancsokat is kiadja, amelyeket csak mikrovezérlős távirányítók generálnak. A távirányító használatához a dekóder megépítése szükséges! A távirányító gyakorlatilag nélkülözhetetlen azokban az esetekben, amikor egy készüléknek az eredeti távirányítója vagy annak helyettesítője sem beszerezhető de tudjuk, hogy a µPD6122G-001 IC jelalakja vezérli és meg akarjuk vele keresni a készülék összes funkcióját. Itt egy kicsi szünetet tartva nézzük meg, hogyan lehet ezt kideríteni. A leggyorsabb módja, hogy több univerzális távirányítót kipróbálva a készüléken, az legalább egy funkcióra reagáljon. Az univerzális távirányító jelét, egy egyszerű infraszenzor (TSOP18..) kimenetét rákötve a hangkártyánk LINE INPUT bemenetére, a NERO WAVE EDITOR segítségével láthatóvá tehetjük. Tárolós oszcilloszkópja nem mindenkinek van. Amennyiben az RC-IC menüben talált jelet (ezt is a fent leírt módon csináltam) látjuk, akár a címeket is le tudjuk olvasni valamint a jel ciklusának a módjáról is információt kapunk. Ez nagyon megkönnyítené a munkánkat, mert a szimulátor távirányítót rögtön erre a címre és módra állíthatjuk be. A dekóder LCD kijelzőjén követhetünk nyomon mindent. Ezután már ennek a két eszköznek a segítségével a megtalált funkciókat a már említett táblázatba tudjuk rendezni. Ez a táblázat egyértelmű segítség az adott készülék távirányítójának majdani elkészítésében. További lehetőségként akár tanítható távirányítóba is áttaníthatjuk a megtalált funkciót és akkor egyből használható távirányítót kapunk. A távirányító segítségével gyerekzáras TV-ket tehetünk működőképessé, melyet az eredeti távirányító hiánya miatt egyáltalán nem tudnak használni. Szervizek elsősorban a készülékek szervizmenüjét hívhatják elő vele. Sok TV egy a távirányítóján nem található parancs segítségével lép ebbe a funkcióba. Vigyázat! Ide a készülék szervizkönyve hiányában csak jól felkészült szakemberek nyúljanak! Mindenkinek tanácsolnám aki ezzel a távirányítóval "játszik", hogy főleg TV-nél ne menjen bele olyan menüpontba, amely a TV leírásában nem szerepel vagy a megjelenített funkció neve utalhat valamilyen "SERVICE" beállítási lehetőségre. Szerencsére DVD-nél eddig még nem találkoztam ilyennel. Egyébként legtöbbször a készülék hálózati gombjának a kikapcsolásával ebből ki is lép. A távirányító használata során esetlegesen fellépő károkért felelősséget nem vállalok! Nagyon sok berendezés távirányítója működik a µPD6122G-001 IC-vel. A kivétel a SONY, PANASONIC, JVC, THOMSON, DAEWOO készülékek, melyek saját jól bevált infrarendszerét használja. Bár már az utóbbi két gyártónál is találkoztam a szóban forgó jelekkel. Azoknak lehet nagyon hasznos segítőtárs, akik kicsit mélyebben foglalkoznak a távirányítók és a készülékek lelkivilágával. A távirányító működésének leírása: A következő oldalon látható a távirányító képe. Célszerű az IC PDF dokumentációját áttekinteni előtte. A 2-es számrendszer ismerete alapfeltétel. A szimulátor távirányító egy COM3086-os távirányító átprogramozásával és némi átalakításával jött létre. A gombok mennyisége és felirata is megfelelt a célnak. Esetleg saját magunk a feliratokat módosíthatjuk a jobb érthetőség kedvéért, de szerintem rövid idő alatt memorizálhatóak a funkciók. A távirányítóba jó minőségű elemeket (2 db. AAA) helyezzünk! A RESET gomb megnyomásával (legfelső sor piros gomb) rögtön alaphelyzetbe hozhatjuk. Az alaphelyzet a C1=0 C2=255, egylövéses mód, szinkron mód, a parancsok száma pedig 0-15 tartományba esik. Mivel a távirányítón csak 16 darab számgomb van, ezért látszólag nehéz 256 féle parancsot előállítani. Ezt csak úgy lehet, hogy a parancsbyte felső négy bitjét manuálisan kapcsolgatjuk. Az alsó négy bit pedig rögtön számgombok formájában áll a rendelkezésünkre. A kék színű gomb a D4-es bitet változtatja (+16). Ez a számgombok alatt helyezkedik el. Tulajdonképpen egyéni ízlés dönti el, hogy 16X16-os vagy 8X32-es formában gondolkodunk. Egyszer megnyomva a D4-es gombot a 16-31-es parancsokat lehet elérni amennyiben a többi 0-án áll. A 0-ás gomb a számtasztatúra részen a jobb alsó sarokban van. Ennek magyarázata az, hogy a gombok feliratai a helyükön lesznek. Később a használat során sokszor egy összeadással "vakon" is beállítható egy parancs. Az alábbi táblázat segít eligazodni a beállításban.
Tovább haladva a sárga gomb a D5-öst (+32), a zöld a D6 -ost (+64), a piros pedig a D7-es bitet (+128) állítja 1-be. Minden további nyomásra szintet vált. Viszont ide beiktattam egy prioritási sorrendet. Ennek röviden az értelme az, hogy ne kelljen teljesen binárisan kapcsolgatni a szinteket, hanem egy részét automatikusan végezze. Ezzel a parancsok folyamatos kiadási sorrendje is gyorsabb. Pontosabban arról van szó, hogy például a D4 és D5 bitek bekapcsolása után, tovább lépve a következő 16 parancsra, ne kelljen ezeket kikapcsolni miután a D6-ost bekapcsoltuk. Vagyis a D6-os bit bekapcsolásával automatikusan nullázódik az alatta lévő D5-ös és D4-es bit. A D7-es bekapcsolásakor pedig az alatta lévő 3 bit vált 0-ba. Tehát egy magasabb számú parancs kiadásakor mindig a megfelelő legmagasabb bit bekapcsolásával kezdjük és úgy haladjunk lefele. Ezért írtam a színes gombokhoz a bit decimális megfelelőjét. Példaként a 168-as parancsot szeretnénk kiadni. Ekkor fejben is kiszámolható, hogy ez a 128+32+8 összege. Így a D7-es bitet bekapcsoljuk, amely kapásból nullázza az alatta lévőket, majd a D5-öst is megnyomjuk. Ekkor már 160-nál tartunk vagyis a 0-ás gombon a 160. parancs található. Nincsen más teendőnk csak a 8-as gombot megnyomni. Az 1. táblázatban látható a parancsok intervallumában színesen bejelőlve, hogy a µPD6122G-001 IC mely parancsokat képes kibocsátani. A táblázatban nincsen megjelőlve az összesen 6 darab kettősgomb megnyomásakor kiadott parancs száma. A következő oszlopokban a felső 4 bit összes kombinációja látható. Színesen van jelőlve a prioritás miatti automatikus kapcsolgatás. Az utolsó oszlopokban X-szel van jelőlve egy tetszőlegesen lenyomott gomb bináris kódja. Ezt konkrétan a 2-es táblázatban lehet látni. Rátérnék a többi funkcióra is. A legfelső sorban a már megismert RESET-en kívül van még kettő nyomógomb. Ezek a parancsbyte legfelső négy bitjét törlik vagy 1-be állítják. Vagyis a legfelső parancsok (240-255) egyetlen gombnyomással elérhetővé válnak. Nem kell bekapcsolnunk sorban a D7-et, D6-ot, D5-öt és D4-et. A másik gomb ezeket a biteket rögtön alaphelyzetbe hozza. A lényeges eltérés a két RESET között az, hogy ez utóbbi nem állítja alaphelyzetbe a címeket. A távirányító alsó soraiban található C1-es gombbal lehet a Cím1-et növelni és csökkenteni. Amennyiben az alaphelyzetből indulunk ki, akkor C1 növelésével C2 automatikusan csökken. Ez a szinkron üzemmód. Ilyenkor C2 megnyomásával nem tudunk a kibocsátott jelalakba beavatkozni. Mivel nagyon sok készülék távirányítójában a C2 módosítására nem használnak fel alkatrészt, ezért sokszor sikerrel járhatunk ha szinkron módban végig pásztázzuk a 256 lehetőséget, címenként több számgombot is megnyomkodva. Ez azért kell, mert nem biztos, hogy a készülék egy parancsra reagál valamit. Amennyiben több gombot is megnyomunk, úgy nagyobb az esélye a készülék valamelyik funkciójának eltalálására. Értelemszerűen aszinkron üzemmódban a C1-től függetlenül lehet állítani a C2-öt bármelyik irányban. A C1 is tetszés szerint módosítható. Viszont ha visszakapcsolunk szinkron módba, akkor C2 ugrik a C1 byte 1-es komplemensére. Az 1/CONT funkció az egylövéses és folyamatos mód váltását végzi. Az egylövéses mód jelalakját az RC-IC menüpontban már láthatták. A távirányító a fő jelalak kisugárzása után már csak ezeket adja ki 108ms-onként. Folyamatos módban mindig leadja a teljes jelsorozatot ciklusonként. A távirányító bármilyen címen tartja a 108ms-os ciklusidőt. |
|
||||||||||
![]() |
||||||||||||
![]() |
||||||||||||
![]() |
||||||||||||
![]() |
||||||||||||
![]() |
||||||||||||
(c) 2007 Varga András. Minden jog fenntartva! Cím: 1056 Budapest, Molnár u. 27. |